2008-2009-es arhívum

A 2009-2010-es tanév beiskolázási terve

     Tisztelettel ajánljuk mindenki figyelmébe, hogy a Kolozsvári Református Kollégiumban a 2009-2010-es tanévben a következő osztályok indulnak:

- 1 első osztály

- 1 ötödik osztály – várjuk a jelentkezőket vidékről is – bentlakást biztosítunk (elmarad)

- 1 kilencedik humán-teológiai osztály; Felvételi eredmények itt

- 1 kilencedik reál-természettudományi osztály

Felvételi eredmények itt

                A reál osztályba beiratkozni 2009. JÚLIUS 6 – 16 között kell; részletek itt

                Szabad helyek száma: 5 (érdeklődni iskolánk titkárságán)

- 1 államilag támogatott posztlíceális asszisztensképző osztály nappali tagozaton – érdeklődni lehet a következő telefonszámokon: 0264-441970, 0264-430653.

 

Kiegészítő információkért kérjük hívják iskolánk titkárságát a 0264-430653-as telefonszámon.

Ballagás

- „ (...) mindannyiunkat az a töretlen hit vezényel, hogy képesek vagyunk csillagokat teremni.” a XII. osztályos diákok búcsúbeszéde (Kerekes Boróka)

- „ (...) a győzelem, amely legyőzte a világot, a MI HITÜNK”  a XI. osztályos diákok búcsúztatója (Székely Örs)

- Képek az eseményről itt (Fotók: Nagy Tibor)

A VII. Regionális Környezetvédelmi Diákkonferencia tematikái:

• A környezetszennyezés megelőzése

• A globalizáció környezeti hatásai

Részletek a konferencia honlapján: www.rkdk.ro

Kollégiumnak szeretném átutalni kereseti adóm 2%-át! Részletek itt

Iskolabemutató és felvételi felkészítő! Részletek itt

2009 áprilisában VI. évfordulóját ünnepli a Regionális Környezetvédelmi Diákkonferencia. Ebből az alkalomból a rendezvény szervezői szeretettel várnak minden érdeklődőt április 24-én 9 órai kezdettel a Kolozsvári Református Kollégium dísztermébe. Bővebben >>>

2009-2010-es tanév beiskolázási terve

Tisztelettel ajánljuk mindenki figyelmébe, hogy a Kolozsvári Református Kollégiumban a 2009-2010-es tanévben a következő osztályok indulnak:

-    1 első osztály

-    1 ötödik osztály

-    1 kilencedik humán-teológiai osztály

-    1 kilencedik reál-természettudományi osztály (kód száma: 162)

-   1 államilag támogatott posztlíceális asszisztensképző osztály nappali tagozaton

-                                             2009-es felvételi tájékoztató letöltése itt (0,2Mb)

-                                        A beiratkozásról, felvételi vizsgáról, bentlakási felvételről örömmel informálunk minden érdeklődőt személyesen iskolánk titkárságán

Március 15-i megemlékezések vidéken Bővebben >>>

Pályázati felhívás:

A Fabó Imre  iskolaalapítvány pályázatot hirdet a Kolozsvári Református Kollégiumban végzett egyetemista és főiskolás, első évet már elvégzett diákok támogatására. Részletek itt.

A Kollégium Karácsonyi Koncertjei:

 

1. 2008. dec. 14-én 18.00 kezdettel a Farkas utcai templomban. A koncerten:

                        - igét hirdet Vetési László nagytiszteletű úr

                        - jótékonysági szándékkal fellép Sziklai Kinga fuvolaművész (orgonán kíséri Erdő Krisztina)

                        - Mocsári Károly zongoraművész

A koncert második felében a Kollégium diákjainak bizonyságtételét hallgathatják.

 

2. Közös koncert az Ortodox Szeminárium énekkarával 2008. dec. 16-án 18.30-tól az Ortodox Katedralisban, az egyházfők jelenlétében. 

Mindenkit szeretettel várunk!

Felhívás volt Kollégisták, volt kórustagok figyelmébe

Meghívó Somodi István emlékelőadásra

Gyászos tanévkezdés: „Fájó szívvel búcsúzunk dr. Péter Miklóstól, iskolánk „Miklós bácsi”-jától.(..)”

Tanévnyitó:  Szeptember 14 – én, vasárnap 15 órakor  a Farkas utcai templomban. 14 órától az I, V. és IX. osztálynak fogadalom próba a templomban.

Beiratkozásos felvételit hírdet a Kolozsvári Református Posztliceális Asszisztensképző Intézet

Kárpátmedencei Református Iskolák 13. találkozója

Az oldal frissítésében közreműködött Erős Ferenc

Libáni kirándulás

Az oldal frissítésében közreműködött Galaczi Júlia és Kerekes Boróka

***

Ballagás, 2009.06.06.

"(...) mindannyiunkat az a töretlen hit vezényel, hogy képesek vagyunk csillagokat teremni."

 

 „Földben állasz mély gyököddel,

Égbe nyúlsz magas fejeddel,

S rajtad csillagok teremnek”

 

Így szól az ífjú Csongor a Tündérkert aranyalmát termő fájához boldogságkereső útja kiindulópontján Vörösmarty Mihály mesejátékában.

Pár hónappal ezelőtt hosszasan törtük a fejünket azon, hogy milyen ballagási kártyát tervezzünk magunknak. Valami olyan jelképet kerestünk, ami egyszerre képes kifejezni azt, hogy kik vagyunk és honnan hová tartunk, hogyan érkeztünk ide és hogyan távozunk, mi marad itt belőlünk és mit viszünk magunkkal, mi köt ide és hova nyúlnak tovább életünk ágai. Így ismertünk magunkra az udvar közepén zöldellő kis fában, melyet a kollégista diákok maguk között „Életfának” neveznek. A kollégiumban eltöltött négy év alatt együtt növögettünk az oly sokszor körbeállt fával, minden évben egy kicsit közelebb kerülve az éghez, egyre magasabb perspektívából szemlélve a világot, miközben lábunk a biztonság talaján erős gyökerekkel kapaszkodott egy közösség tápláló talajába. Ez a talaj életforrás volt számunkra, szeretetet, törődést, tudást szívtunk magunkba, míg felfelé nyújtózó izmosodó ágaink lassan-lassan lombkoronává kerekedtek. Hétköznapjaink változatos időjárást hoztak: álltunk ragyogó napsütésben, és lázadoztunk a fejünk fölött cikázó villámok viharában. Voltak derűs napjaink, melyek örök élményforrássá váltak, és néha testünk feszült a dühtől, és vicsorogva dobáloztunk a szavakkal, de boldogok voltunk akkor is, amikor szemben álltunk az egész világgal. Ma már óvatosan formáljuk a szavakat, gyengéden gondolunk arra, mit is tettünk, és hálával gondolunk a négy falra, mely óvott a széltől, de nem takarta el az eget előlünk.

És most itt állunk, mint boldogságkereső mesehősünk: sok-sok ífjú fa, melyet mély gyökerek kötnek e Tündérkerthez, fejünk kikandikál a falakon új utakat, új célokat keresve, és mindannyiunkat az a töretlen hit vezényel, hogy képesek vagyunk csillagokat teremni.

  a XII. osztályos diákok búcsúbeszéde: Kerekes Boróka, XII. C

 ***

A XI. osztályos diákok búcsúztatója

A búcsúzás vershelyzetéből néztek most le ránk onnan föntről, a dobogóról, seregszemlét tartva szűk és bő esztendőkről, emlékekről, tárgyakról. Az események annyira sűrűsödtek számotokra, hogy ez a pillanat, amelyben vagytok, szinte végtelen.

            Nézzétek, az idő megáll, megtorpan dobogótoknál. Figyeljétek meg jól ezt az udvart, a beton közepén az élet fáját. Most minden elhallgat idekint, a hang se szökik ki, és ti most magatokba néztek. Borzasztó vihar tombol, dörömböl és seper át a lelkeken, keresztül-kasul jár-kel és össze-visszacibál most minden emléket.

            Az idő visszafele ugrik, kapaszkodik holmi bizonytalan, ködös eseményekbe. Szemeiteket most mind behunyjátok és göcsörtösen fogództok a legutolsó emlékfoszlányba, mely egy esetleges gravitációs tengelyként rántana vissza titeket a tegnap, a tegnapelőtt biztos történéseibe – az osztálytermekbe, udvarra, folyosókra, kocsmákba, perzsára, bulikba, a pontban háromnegyed nyolckor kezdődő áhítatokra, egyszóval az ismert és tudott, szeretett vagy utált, imádott vagy gyűlölt dolgok menetrendszerű idejébe. Csak ne kerüljetek ide, a dobogóra, amely után senki sem tudja, mi következik...
            Itt, a döntéskényszer keresztútjánál számot fogtok vetni. Számot fogtok vetni önmagatokkal, számot fogtok vetni mással. Számot fogtok vetni az iskolaidővel és számot fogtok vetni a szünidővel. Számot fogtok vetni a négy fallal és számot fogtok vetni a falakon kívüli világgal is.

Keresztúton álltok, életetek mágikus, mesei talapzatán.

Eddig fonalak tartottak vissza, meg voltatok kötözve. Most alkalmatok van leszakadni a bábjátékos kezéről. De vigyázzatok. A hosszú idő alatt a szoros kötél elzsibbasztotta tagjaitokat és ti hagytátok, hogy rángassanak, mert így kényelmesebb volt és mert így biztonságban voltatok.

            Most, amikor a fonalak lehullnak és a függöny legördül, félő, hogy a gyengébbek leesnek. A szabad ég iszonyú terhe alatt összeroskadtok. Ne hagyjátok magatokat elzsibbadni, kézről kézre adogatni. ne engedjétek azt, hogy bábszínházat játszassanak veletek és hurkot fonjanak nyakatok köré, ne engedjétek, hogy más szabja meg nektek, mit tegyetek.

            Keressetek biztos pontokat, gyúrjatok magatoknak lábakat emlékekből és sárból – álljatok talpra, fussatok a nem más, hanem a saját magatok által kitűzött cél felé. Ne mondjatok le a gondolkodás kiváltságáról, hisz azt, akinek saját elképzelése van a világról, nehezebb betörni, értelmetlen kulimunkára fogni, irányítani.

            Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet – most örök a pillanat, nézzetek jól körül, ragadjátok meg mindazt, ami kézzelfoghatatlan, mert minden elszáll, mint a tollpihe vagy elvesztődik, mint a tegnapi kajabon.

            Törjétek hát le a szolgaság lelkének rácsait, és öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon és mindent leküzdve megállhassatok, mert a mi harcunk nem test és vér, hanem erők és hatalmak ellen folyik, és mert az a győzelem, amely legyőzte a világot, a MI HITÜNK!!!

 

Most szól utolsót a repedt harang,

most zúgtak el a gaudeamus végső akkordjai

most jön a legszentebb, nagy emlékezés.

 

Most töpörödve álltok a keresztút közepén és szorongva gondoltok arra, mi jön még, itt utazásotok lassan végetér.

Székely Örs