ujdonságok

09.00 Bocskai-emlékünnepély (Protestáns Teológiai Intézet díszterme).
Előadók: Egyed Ákos: Bocskai István – a kiváló államférfi
Buzogány Dezső: Bocskai István – a protestáns fejedelem
11.30 Bocskai István szobrának leleplezése (Bocskai/Avram Iancu tér 14. sz., udvar)
11.30 Koszorúzás Bocskai István szülőházánál (Mátyás Király/ Matei Corvin utca 4.)
13.00 Ebédszünet
15.30–19.30 Nyitóünnepség (Sportcsarnok/Sala sporturilor, Splaiul Independenţei nr. 6)

A NYITÓÜNNEPSÉG PROGRAMJA

A résztvevők köszöntése – Szilágyi Róbert
Megnyitó beszéd – Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka
Nyitóének – 90. zsoltár, 1. vers
Igehirdetés – dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
A kolozsvári Református Kollégium énekkara (Gárdonyi Zoltán: „Szép könyörgés” és „Hála kánon”) – vezényel dr. Székely Árpád igazgató
Köszöntő beszéd – D. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke
Szavalat (Áprily Lajos: Kálvin, 1535) – Bogdán István színművész
A kolozsvári Református Kollégium énekkara (James Ellor: „Zengjétek Jézus nagy voltát”, Klaus Heizmann: „Áldd meg népedet”, Déri Balázs: „Én lelkemzengj szép zsoltárt”) – vezényel dr. Székely Árpád igazgató
Köszöntő beszéd – dr. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke
„Bocskai István üzenete” – Bogdán István színművész részleteket olvas fel Bocskai István fejedelem végrendeletéből.
Szólóének (Verdi: „Nabucco” c. operájából „Zakariás imája”) – Nagy Zoltán, kolozsvári zenekonzervatóriumi hallgató
A kolozsvári Református Kollégium énekkara (Berkesi Sándor: „Magyar ének”, Gárdonyi Zoltán: „Énekeljetek az Úrnak”) – vezényel dr. Székely Árpád igazgató
Úrvacsoraosztás – ágendát mond Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese
Áldás – dr. Pap Géza
Ifjúsági előadás: „A tékozló fiú” – a Kolozsvár-Belvárosi Egyházközség ifjai
Nemzeti imánk

további részletek itt

Meghivó VII. IKE találkozóra VII. IKE Találkozó - 2006. augusztus 3-6, Algyógy „Megvan az ideje mindennek...” Szeretettel várunk a 2006-os év legnagyobb IKE rendezvényére. Az IKE Találkozó az Erdélyi IKE egyik legnagyobb és legkedveltebb, évente megszervezett rendezvénye, amely megmozgatja és egybegyûjti az ország különbözõ részein élõ fiatalokat. Erre az alkalomra közel 400 fiatalt várunk Erdélybõl és külföldrõl.

Meghívás a Kollégiumi Napokra

A Kolozsvári Református Kollégium vezetősége nevében tisztelettel meghívjuk a Kollégiumi Napok rendezvényeire, amelyeket 2006. május 3-5. között tartunk.

A rendezvénysorozat megnyitójára május 3-án 17 órakor kerül sor a kollégium dísztermében. A Szabó Dezső emléktábla felavatásával egybekötött záróünnepség május 5-én, pénteken 16 órakor kezdődik.

dr. Székely Árpád

A Kollégiumi Napok várható programja:

(letölthető itt)

Május 3, szerda:

IDŐPONT	RENDEZVÉNY	HELYSZÍN
17:00 – 18:30	· Megnyitó Áhitat – Nagy Levente, iskolalelkész · Megemlékezés Szabó Dezsőről – Szilágyi Gizella tanárnő · Szabó Dezső: Az út – Varga Balázs szavalata · Előadás Gárdonyi Zoltánról – dr. Székely Árpád iskolaigazgató · Az iskola kórusának fellépése	Díszterem
18:30 – 19:00	Képzőművészeti kiállítás megnyitása	Tornaterem
19:20 – 20:00	Vacsoraszünet	Étkezde
20:00	Csíky Gergely: Ingyenélők – bemutatja az iskola színjátszó csoportja	Díszterem

Május 4, csütörtök:

IDŐPONT	RENDEZVÉNY			HELYSZÍN
08:30	Találkozó			Az Iskola Udvarán
08:30	Indulás osztályonként	08:30	IX. A, B, C	Szent János kút
		08:40	X. A, B
		08:50	XI. A, B
		09:00	XII. A, B, C
11:00 – 13:00	Vetélkedők
13:00 – 13:15	Ebédszünet
13:00 – 14:00	Osztálykeresés – Játékvezető: Korodi László tanár
14:00 – 17:00	Sportmérkőzések
17:00	Indulás haza
19:00 – 20:00	Vacsora			Étkezde
20:00	· Vidám jelenetek · Egy utolsó képzés – a XI.–es diákok előadása · A néptánccsoport előadása · Halásztelki jelenetek			Díszterem

Május 5, péntek:

IDŐPONT	RENDEZVÉNY	HELYSZÍN
09:00 – 11:00	Bibliavetélkedő	XII. B.
	Szalvétahajtogatás és gyöngyfűzés	XII. A.
	Színes próbálkozás lírából	IX. C.
09:13	Angol – német kincskeresés	Terep
09:13	Városismeret	Terep
11:00 – 13:00	Reményik Sándor szavalóverseny	Díszterem
	Érdekes kísérletek	22 –es terem
	Földrajzvetélkedő	X. B.
13:00 – 16:00	Ebédszünet	Étkezde
16:00	Záróünnepség · Igét hirdet ft. dr. Pap Géza püspök úr · Ünnepi beszédet mond dr. Csetri Elek akadémikus	Díszterem
16:00	· Szabó Dezső emléktábla felavatása – Vetró András szobrászművész alkotása · Dr. Tulogdy János és Gönczi László, iskolánk egykori tanárainak portré-leleplezése · Közremüködik Sebesi Karen Attila színművész és a Kollégium énekkara	Iskolaudvar

Emelt internetsebesség

A régi 64/256 kb/sec helyett 2006. március 20-tól az iskola megkétszerezte az internetcsatlakozási sávját. Jelenleg az iskola számítogép hálózata (kb 75 gép) 126/512 kb/sec -os garantált sávval kapcsolódik a világhálóhoz.

Gyorsabb netezést kívánunk mindenkinek!

"Elindultam szép hazámból..."(képek)
Bartók vetélkedő a kárpát-medencei ifjúság számára

- elődöntő a Kolozsvári Református Kollégiumban -

A kollégium csapatának énekrészlete (12,3 MB)

Vélemények iskolánk 450 éves fennállásáról:

1. Gaal György: Iskolatörténeti évfordulók (kritika)

Hallom a rádióban, majd olvasom a Szabadság december 20-i számában, hogy a Református Kollégium „fennállásának" 450. évfordulóját fogják ünnepelni 2007 októberében. A dátumon meglepődöm, talán valamilyen félreértésen alapul…

Kolozsvár három, többszázéves múltú tanintézettel büszkélkedhet. Az idők folyamán mindegyik neve fogalommá vált, mindegyik nagy tanárok s híres diákok egész sorával büszkélkedhetik. Így természetszerű, hogy nem csak a kerek, mondjuk félszázados évfordulókat, hanem még a tízzel oszthatókat is megünneplik: legyen minden nemzedéknek valamilyen emlékezési alkalma. Helyes, ha ezekre az évfordulókra valamilyen maradandó alkotás – szobor, emléktábla, iskolatörténet, emlékkönyv – is készül. Az évfordulók most annál inkább divatba jöttek, mert 1990 előtt ezek megünneplése hihetetlen sok akadályba ütközött, s rengeteg kompromisszumot kellett vállalnia a szervezőknek. Még sokan emlékezhetnek a mai Báthory-líceum 1979-ben tartott 400, vagy a Brassai 1982-ben megszervezett 420 éves alapítási emlékünnepélyére. Az utóbbi kálváriáját Boda Károly igazgató írásban is megörökítette.

Az ünneplés előtt a pártszervek bekérték az iratokat, amelyekkel igazolni lehetett az alapítás tényét, eredetiben és ékes román fordításban. S annak levezetését, hogy az évfordulóra készülő tanintézet miként örököse az egykor megalapítottnak. Itt aztán nem egyszer rangos történészek kellett, hogy ajánlást, igazolást készítsenek. Mert annyi évszázad távlatában rendszerint vitatható az időnként épületeket váltó, néha még felekezeti kötődésében is módosuló tanintézet történelmi azonossága. Nem beszélve az 1948-as „tanügyi reform" utáni átkeresztelésekről, profilváltásokról, egybeolvasztásokról.

Két patinás iskolánk esetében még sem vált vitatottá az alapítási időpont. Főleg a felekezeti kötődés és az épület eléggé megkönnyítette a tisztázást. A mai Báthory István Líceum alapításának 1579-es évszáma közismert és általánosan elfogadott. Az akkor létesült jezsuita tanintézet Kolozsmonostorról a Farkas utcába, majd újra Monostorra vándorolt, voltak évek, mikor nem működött, majd az Óvárban és ismét a Farkas utcában (most már a nyugati végén) fejtette ki áldásos tevékenységét. 1776-tól ugyan a piaristák veszik át vezetését, de a szellem töretlen marad. A tanügyi reform, vagyis az államosítás óta az épület biztosítja a folytonosságot. Az 1970-es évektől azonban a hagyományok ápolását is egyre jobban élesztgetik a hivatalosan „kommunista nevelésre" kötelezett iskolában. Az 1990-es évektől külön felekezeti líceum is létesült a patinás falak közt, mely most már Pázmány Péter nevét viseli, s a Báthoryval együtt ápolja a közös múlt hagyományait.

Az Unitárius Kollégium, illetve a Brassai Sámuel Líceum esetében kissé bonyolultabb a helyzet. Az Óvárban működő egykori városi iskola élére 1545-ben került rektorként Vízaknai Gergely, aki már protestáns – lutheránus szellemben oktatott. De ez csak alsóbb fokú iskolának tekinthető. Az önállóvá vált erdélyi fejedelemség rendjei ismételten kérték a kiskorú fia nevében uralkodó Izabella királynét, hogy az üresen maradt kolostorokban alapítson felsőbb fokú iskolákat. Az erre vonatkozó végleges döntés az 1557. június 1–10. között tartott tordai országgyűlésen született meg: Kolozsvárt a domonkosok, Marosvásárhelyen a ferencesek, Nagyváradon a mindszentek kolostorában létesült ilyen tanintézet. (A nagyváradi a város török kézre kerülésekor, 1660-ban megszűnt, szétoszlott; a marosvásárhelyinek a mai Bolyai Líceum és a mellette működő Református Kollégium az örököse). Kolozsvárt, az erdélyi reformáció központjában akkor még a lutheri tanokat vallották, egy év múlva kezdett terjedni a kálvini tanítás. De 1566 tájától Dávid Ferenc már az unitárius hitelveket hirdeti, s az 1568 januárjában a lelkiismereti és vallásszabadságot kimondó nevezetes tordai országgyűlési határozatot követően megalakul az unitárius egyház. Az egész várossal együtt az iskola is követi lelki vezetőjét, s unitáriussá lesz. Az óvári kolostorépületben működő iskola aztán a Főtérre, majd a Magyar (utóbb Kossuth Lajos) utca közepére költözik, ott épül fel 1806-ra ma is álló régi, 1901-re máig használt új épülete. S végig, az 1948-as tanügyi reformig megmarad unitáriusnak. Az iskola történetírója, Gál Kelemen ugyancsak 1568-tól, az unitáriussá válástól számolja a múltat, de az intézmény maga 1557-ben létesült. A már állami 7-es számú Középiskola tanáraié az érdem, hogy 1957-ben sikerült megünnepelniük a 400 éves alapítási évfordulót. Ennek alkalmával „harcolták ki" Brassai Sámuel, a legnagyobb unitárius tanáregyéniség nevének felvételét. Azóta 1982-ben megünnepelték a 425. és 1997-ben a 440. évfordulót is. E tanintézet, ahol és amikor csak lehetett, ápolta az unitárius hagyományokat, a nagy tanítványok emlékét. A Brassai mellől 1993-tól kinövő, újabban János Zsigmond nevét viselő Unitárius Kollégium természetes folytatója a felekezeti hagyományoknak, s remélhetően 2007-ben közösen ülik meg a 450. évfordulót.

A Református Kollégiumnak az előzőeknél hányatottabb sors jutott, különösen az utóbbi fél században. Alapítását nehéz évszámhoz kötni. Sem a már néhány nyilatkozatban emlegetett 1545-ös, sem pedig az 1557-es dátumhoz való folyamatos kötődését nem lehet bizonyítani, s az utóbbi esetben már egy „lefoglalt" időpontról is van szó. Az eddigi vallás- és iskolatörténészek (Török István, Herepei János, Sipos Gábor) egyértelműen megállapítják, hogy a XVII. század első évtizedének végén, 1608 táján létesült az addig unitárius városban református egyházközség, mely a Deák Ferenc utca ma 23–25. számú ingatlanjában tartotta istentiszteleteit, s talán itt indult be első iskolája is. Ez aztán 1614-ben átköltözött az Óvárba, az 1650-es évek közepe táján meg a Farkas utcába, a templom mellé, hogy aztán itt csak épületeket váltogasson vagy három alkalommal. Az államosítás után az 1902-ben emelt új épületben működő magyar fiú-középiskolát 1959-től egyesítéssel számolták fel, akárcsak a Bolyai Egyetemet. Magam 11 évig diákoskodtam ott, de a hagyományokról csak egyetlen egyszer, 1959-ben, az Apáczai nevének felvételére készülve hallhattam. Akkor is végül a bukaresti hatalmasságok Ady nevével illették az iskolát. 1990-ben e nevet is törölték a cégtábláról. A szellemi örökös az akkoriban 3-as számot viselő, Király utcai leánygimnázium lehetett volna, de az meg vonakodott ápolni – részben lefoglaltnak vélte – ezt a több százados múltat, s csak a tulajdonképpeni különválástól, 1919-től, vagy még inkább 1926-tól, az új épület elkészültétől eredeztette történetét. Az 1990 őszén újra létesülő Református Kollégium, mely 2003-tól ismét a Farkas utcai patinás épületben működik, természetszerűen ünnepelni akar. Minden joga megvan rá: hagyományai, tanítványainak díszes névsora Erdély egyik legjelentősebb iskolájává teszik. Abból kiindulva, hogy 1907-ben – az akkori értesítő tanúsága szerint – már megünnepelték az iskola fennállásának 300. évfordulóját, most fogadják el az elődök teremtette hagyományt: ünnepeljék a 400. kerek évfordulót!

Gaal György

Forrás: Szabadság, 2006. január 4. http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/

Vélemények iskolánk 450 éves fennállásáról:

2. Kolozsvári József: Mit ünnepelhet a kolozsvári Református Kollégium 2007-ben? (válasza kritikára)

A Szabadság 2006 január 4-i számában Gaal György “Iskolatörténeti évfordulók” cím alatt foglalkozik a három ősrégi kolozsvári tanintézet, a római katolikus, az unitárius és a református iskolák-kollégiumok keletkezésének-alapításának kérdésével. A Református Kollégiumra vonatkozó megállapításaival kapcsolatosan felmerülő megjegyzéseimet szeretném az alábbiakban ismertetni.

Menjünk vissza az időben több mint 60 esztendőt. A Református Kollégium 1941-42 iskolai évről szóló évkönyve fedőlapján olvasható: “Az iskola fennállásának CCCLXXXV. évében szerkesztette: Gönczi László igazgató.” Ha a fennállás 385 évét kivonjuk az Évkönyv kiadásának évéből, az 1942-ből, akkor épp az 1557-es esztendőt kapjuk. Ez az alapítási év derül ki az 1942/43 és 1943/44 évi évkönyvek fedőlapjainak feliratából is.

Mire alapozták az évkönyvek szerkesztői ezt az állításukat?

Török István, a Kollégium történelem tanára, “A kolozsvári Ev. Ref. Collegium története” I. kötetének bevezetőjében írja: “…a szászoknak volt itt (Kolozsvárt) iskolájok, kik az ágostai evangelicus vallásra 1545 előtt áttértek. (…) Ez az iskola lett a reformátusoké, miután az ágostai evangelicus lakók a református hitre tértek.”

Szintén Török Istvántól idézek (fenti mű I.köt. 7.-8. oldal): “Az 1557 febr. 7-re Gyulafehérvárra összehívott országgyűlésen a rendek (…) kérték Izabella királynét, hogy a barátok kiűzése következtében megürült klastromokat engedje át a gimnáziumok vagy olyan iskolák számára, amelyekben az ifjúságot tudós és nyelvekben jártas férfiak a tudományok minden nemében, kegyesen és alaposan tanítsák. A királyné megengedte a barátok klastromának felhasználását két helyen. Egyiket Marosvásárhelyen, másikat Kolozsvárt. (…) Ugyanazon évben a tordai országgyűlésen egyik iskola helyéül Kolozsvárt a dominicanusok zárdáját jelölik meg és ez iskola és tanítványai fenntartására 100 frt. évi segélyt szavaznak. E klastrom ma is megvan a Ferencz-rendiek temploma mellett a Klastrom-utczában. Ez az első helye a kolozsvári reformátusok iskolájának.”

Bíró Sándor, a jeles történész, a kollégium történelemtanára, az 1940/41 évi Értesítőben, a kollégium történetét ismertetve ezeket írja: “Az ő (Dávid Ferenc) rektorsága alatt kapott az iskola új helyiséget, a Domokos-rend üresen maradt óvári zárdáját, melyet 1557-ban a tordai országgyűlés rendelt tanítás céljaira. Itt a Ferencz-rendiek templomának közelében volt lutheránus jellegű iskola csakhamar reformátussá lett, követve a város nagy többségének vallási fejlődését. (…) Az iskola egyidejűleg elemi és középfokú volt, a két tipus között nem lévén meg akkor az a határozott elválasztó vonal, mint ma. Sajnos, a sokat igérő fejlődés az unitárizmus előretörése miatt hirtelen megtorpant, s így a református iskola 10 esztendei virágzás után unitárius iskolává alakult át.”

Még tovább megyünk visszafelé az időben. A Kollégium 1874/75 évi Értesitőjében Szabó Sámuel közli Fekete Mihálynak “A kolozsvári Ev. Ref. Főtanoda története” című munkáját. Fekete Mihály alaposan tanulmányozta az 1545-1568 közötti időszak egyházi és tanügyi vonatkozásait. Ő a kolozsvári iskola első protestáns rektorának, Vízaknai Gergelynek a kollégium könyvtárában meglévő latin nyelven megírt kódexéből kiindulva azt a következtetést vonja le, hogy “ez intézet reformálása 1545-ben kezdődvén, a magyar protestánsok körében alakult s mind e mai napig fennálló tanintézeteink közül a két országban legelső s legrégibb a kolozsvári. Az, hogy végleges örökösei az unitárius atyafiak lettek, nem ment föl bennünket a kötelesség alól, hogy az átalakulás fázisain ne kísérjük történetét azon pontig, amelyen túl jelenlegi tulajdonosainak örökségévé vált”

Fekete Mihály felsorolja az iskola rektorait, akik Vízaknai Gergely után következtek 1568-ig: Dávid Ferenc (1552-1557 között), Basilius Balázs István (1557-1563), Szikszai Fabricius Balázs (1564-1566) és Károlyi Péter (1566 –1567), valamint lektorait, Molnár Gergelyt és Fodor Bálintot. Molnár Gergelyről írja Török István (idézett mű I.k. 10, oldal): “Érdekes tudni, hogy Jakab Elek (Kolozsvár történetének írója) Molnár Gergelyt az unitárius írók közé sorolta, pedig már 1564-ben, az unitarismus keletkezése előtt halt meg”

Fekete Mihály szerint 1558 óta “a kolozsvári egyházat és iskolát úgy lehetett tekinteni, mint az 1564-ben országgyűlési törvény által is szentesített ev. reformált felekezetnek a Luther-féle tantól tényleg különvált tagját.” Szikszai Febricius Balázsról írja Fekete Mihály (a sárospataki füzetek 1864 évi 4. “szállítmányára” hivatkozva) hogy “Dávid Ferenc a Servet és Blandrata tévtanának Szikszait is szerette volna megnyerni, de erélyesen ellenállt, s az igazságnak egy nagy polgári gyülekezet előtt fényes diadalt szerzett. 1566-ban (…) a Dávid féle eretnekséget átkozva és az általa támasztott zavarokat megúnva (…) Sárospatakra tért vissza.” Szikszai utódáról a rektori székben, Károlyi Péterről, Bod Péter Magyar Athenasából idéz Fekete Mihály: “mikor alattomban Blandrata és Dávid Fer. a sz -háromság ellen való tudományról tanácskozának, e vette észre, kijelentette, és ellenek támadott.” Mivel akkor a Dávid Ferenc által hírdetni kezdett unitárius tanokkal nem értett egyet, Károlyi Péter eltávozott Kolozsvárról s elfoglalta a nagyváradi iskola rektori állását.

“Károlyi Péterrel végződik a kolozsvári iskola azon időszaka, melyben először (1545-től 1558-ig) Luther, azután (1558-tól 1568-ig) Kálvin hívei tanítottak. Távozása után az unitáriusok hatalmasodnak el; de azért a reformátusok iskolája megmarad”.-írja Török István idézett munkája I. kötetének 11. oldalán

Köztudott, hogy az erdélyi unitárizmus megalapítója Dávid Ferenc, aki pályafutása során katolikusból lutheránus, majd református és végül unitárius lett, 1557-1559 között az erdélyi magyar lutheránusok püspöke, 1564-66 között református püspök és csak 1565 körül kezd foglalkozni a szentháromság-tagadó eszmékkel, alapítja meg aztán az erdélyi unitárius egyházat s válik 1568-ban ennek püspökévé. Valószínűleg ezért számítja az unitárius kollégium kezdeteit Gál Kelemen is attól az 1568. esztendőtől, amelyben Kolozsvár lakosainak nagyrésze áttért az unitárius vallásra.

Ha az iskola rektorai a tárgyalt időszakban nem voltak unitáriusok, a Dávid Ferenc tanításait ellenezték, s az unitárius tanokat maga Dávid Ferenc is csak 1565-től kezdte hírdetni, joggal következtethetjük, hogy az iskolában 1557-1568 között nem taníthattak az unitárius hitelvek szerint.

Tehát ha nem is neveztetett Kollégiumnak, de református iskola létezett Kolozsvárt 1557-1568 között. Innen ered az alapítási évnek 1557-re helyezett hagyománya.

Ami az 1907 évben megrendezett kollégiumi jubileumi ünnepségeket illeti való igaz, hogy eleink 1907 májusában a Református Kollégium fennállásának 300., és nem 350. évfordulóját ünnepelték meg, amiből az 1607-8-beli megalapításra lehetne következtetni. Báthori Gábor fejedelem az 1608-ban Kolozsvárt tartott országgyűlés első törvénycikke alapján ajándékozta a reformátusoknak Kolozsvárt, az óvárban összedőlt templomot és 1610-ben a kolozsvári református iskolának és egyháznak a kolozsvári határról befolyó dézsmának felét, valamint a kolozsvári harmincadnak egész összegét, hogy ezek egyharmadrésze legyen a papoké, egyharmadrésze az iskola rektoráé, egyharmada pedig a tanuló ifjúságé.

Ha az 1557-es alapítású református iskolát csak “scholának”, és nem kollégiumnak tekintjük, s különbséget teszünk református iskola és református kollégium között, akkor a Református Kollégium alapítási évét 1608 körülre kell tennünk. Valószínűleg így értékelte ezt 1907-ben a Kollégium vezetősége, amikor Apáczai Csere Jánosnak 1656 november 20-án elmondott beköszöntő beszéde 250 éves fordulójának megünneplését összekötötte a kollégium fennállásának jubileumával. Kettős ünnepet kívánván ülni, a kerek százas évfordulót választották. Ezt akkor így oldották meg. De Török István ezalkalommal elmondott beszédében is fenntartja az első református iskola alapítási éveként az 1557. esztendőt. Idézek a beszédből: “Az 1556. és 1557. évi országos intézkedések, alapítványok jogosítnak fel arra, hogy iskolánk alapításának évéül az 1557. évet állapítsuk meg,” Majd alább: “Az unitárius vallás elterjedése után szűkebb körre szorul, de nem enyészik el.”

Mit ünnepelhetünk tehát 2007 októberében ? Kollégiumi hagyományaink szerint az első református iskola létesítésének és a református oktatás kezdetének 450., a református iskola Báthori Gábor fejedelem általi újralétesítésének és kollégiummá válásának 400., valamint Apáczainak a Farkas utcai, egykori kollégiumi épületben tartott megnyitó beszéde elhangzásának 350. évfordulóját. Együtt és egyszerre mind a hármat.

Mindezeket azért kellett elmondani, hogy ne tekintsük tévedésnek a 450. évfordulóról szóló tudósításokat. Anélkül hogy református-unitárius vitát volna szándékomban gerjeszteni erről a témáról, remélem a fentiekbe az unitárius atyafiak is bele tudnak nyugodni, még akkor is, ha az 1557-es esztendőt iskolatörténeti szempontból “ már lefoglalt időpontnak “ (?) tartják. Nem lehet ezt az évet általuk “lefoglalt időpontnak” tartani, mert a kolozsvári unitárizmus akkor még meg sem született.

Kolozsvár, 2006 január 5. Kolozsvári József

Székely Árpád igazgató karácsonyi köszöntő beszéde

Krisztust váró karácsonyi ünneplésre gyűltünk össze és egyben hálaadásra is.

Eltelt 15 esztendő a Kolozsvári Református Kollégium újraindulása óta.

1990 előtt már senki sem remélte, hogy valaha is lesz újra református iskola; és lett. Teltek az évek és már mi sem reméltük, hogy megmarad és beköltözhetik ősi épületébe; megmaradt és beköltözött!

Isten az emberi akarat felett gondoskodott iskolánk életéről, ezért éreztem találónak az erre az alkalomra választott igét a 127-ik zsoltárból: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői.”

Hálát adunk azért, hogy a Kolozsvári Református Kollégium elől járhatott az egyházi iskolák sorában és azok hagyományainak újraélesztésében. Azért, hogy felvállalhatta a XXI. század kihívásai között a hitvallásos oktatást-nevelést, és ennek segítségével megvalósíthatja kitűzött céljait.

Hálát adunk a volt és jelenlegi tanárokért, munkatársakért, akik áldozatos munkát vállaltak, add Uram, hogy éljék át számtalanszor a hivatás örömét. Hálát adunk diákjainkért, azokért akik végeztek már és nagyszerűen megállják az életben a helyüket, és azokért, akik vannak, áld meg őket, légy velük, adj nekik erős hitet.

Hálát adunk , hogy voltak és vannak barátaink és támogatóink, akik szívükön viselik az iskola sorsát és támogatják diákjainkat. Hálát adunk az öreg diákokért, akik példaként járnak előttünk és megmaradt erejükkel segítenek az előrehaladásban. Hálát adunk a volt és jelenlegi kórustagokért, akik elvitték a Kolozsvári Református kollégium hírnevét szerte a világba, és akiknek köszönhetően minden évben megújult reménnyel ünnepelhetünk karácsonyban, és nemcsak.

Hálát adunk, hogy visszatérhettünk az ősi kollégium épületébe.

Hálát adunk egyházunkért, vezetőiért, akik felvállalták az iskola ügyét, és támogatásáért.

Hálát adunk eredményeinkért, a kapott lehetőségekért, a hitért.

Hálát adunk Uram, az életért.

Pályázat

A Kolozsvári Református Kollégium iskolaszintű KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT-ot hírdet

Témakör: AZ ÉN ISKOLÁM

Pályázhat: Iskolánk minden alkotó szellemű, szépet kedvelő IX – XII-es diákja

A pályázat tárgya:

Maximum A3-as (nagy rajzlap) méretű:

- RAJZ (ceruza, szén, tollhegy, filctoll)

- FESTÉSZET (vízfesték, akrill, tempera, olaj)

- KOLÁZS

- FOTÓ

- MÓNOTIPIA

- KERÁMIA (plakett)

- SZOBRÁSZAT (dombormű)

- VEGYES TECHNIKA

Határidő: 2006. március 4.

Megjegyzések:

Az alkotásokat LÁSZLÓ MARGIT tanárnőnél kell leadni és bejegyezni
MINDEN ALKOTÁS HÁTLAPJÁRA KÉRJÜK FELÍRNI AZ ALKOTÓ NEVÉT ÉS OSZTÁLYÁT

A LEGSIKERESEBB ALKOTÁST- ALKOTÁSOKAT DÍJAZZUK

Legyél TE is tagja a Kolozsvári Református Kollégium levelezőlistájának!

Egy hely, amit ki lehetne használni nosztalgiázni, fényképeket küldözgetni... úgy mint régen... családiasan.

Bejelentkezési lehetőségek:

1. ha yahoo felhasználó vagy klikkelj ide és jelentkezz be a saját postafiokodba

2. ha bármilyen más szolgáltatónál van az email címed, küldj el egy üres levelet a kolrefkol-subscribe@yahoogroups.com címre.

-------------

Mindenkit szeretettel várunk. Kérünk, írj e lehetőségről ismerősiednek is.

Meghívó karácsonyi koncertre Szeretettel meghívjuk a 2005. december 18-án, vasárnap 18 órai kezdettel, a kollégium és az énekkar fennállásának 15. évfordulója alkalmából tartandó hálaadó karácsonyi koncertünkre a Farkas utcai templomba, valamint a 2005. december 20-án, kedden 18 órakor kezdődő karácsonyi koncertünkre, amelyet az Ortodox Szeminárium énekkarával közösen tartunk ugyancsak a Farkas utcai templomban. A Kolozsvári Református Kollégium igazgatósága "Egyed Sándor" történetek --------------------------------------------------- példa: --------------------------------------------------- A Mester ugyan szentnek látszott, mégis valahogy úgy tűnt, mintha ellenezné a vallást. Ez a rejtély persze állandóan foglalkoztatta a tanítványokat, akik, ellentétben a Mesterrel, a vallást és lelkiséget egynek tartották. - A vallás, ahogyan manapság gyakorolják, jutalommal és büntetéssel foglalkozik. Másszóval: félelmet és kapzsiságot idéz elő, pedig ez a kettő pusztítja leginkább a lelkiséget. ---------------------------------------------------- -Van-e Isten? – kérdezte a Mester egyik nap. - Van – válaszoltak a tanítványok kórusban. - Nem igaz – mondta a Mester. - Akkor nincs – mondták a tanítványok. - Ez sem igaz. - Hát akkor mi a helyes válasz? - Nincs válasz. - Hogyhogy nincs válasz? - Mert kérdés sincs – válaszolta a Mester. Később megmagyarázta: - Ha nem tudtok semmit mondani arról, Aki túl van minden gondolaton és szón, akkor hogy tudnátok bármit is kérdezni róla? ------------------------------------------------------ Ha van olyan barátod, akiről úgy gondolod szívesen olvasna hasonló történeteket add át neki a tortenetek-subscribe@yahoogroups.com címet. ES ------------------------------------------------------- Ki mit tud az Európai Unióról? Vetélkedő a kolozsvári magyar középiskolák között Első lett a csapatunk! 2005. december 8. Kollégiumunk négytagú csapata – Bartha Csilla (IX. C.), Vincze Tibor (X. A.), Molnár Éva (XI.A), Deák Aniella (XII. A) – nyerte az RMDSZ által szervezett Ki mit tud az Európai Unióról? című vetélkedőt, amelyet december 8-án tartottak meg a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. A nyolc kolozsvári középiskola (Báthory István Elméleti Líceum, Római Katolikus Gimnázium, Brassai Sámuel Elméleti Líceum, János Zsigmond Unitárius Kollégium, Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Református Kollégium, Onisifor Ghibu Elméleti Líceum, Szállítási Szakközépiskola) diákjainak részvételével megtartott EU-versenyen minden középiskola évfolyamonként egy-egy diákkal vett részt. Az EU-vetélkedő elméleti részét az Unió történelméről, intézményeiről, felépítéséről és működéséről szóló tesztkérdések alkották, a kreatív részt pedig a csapat megjelenése, az uniós elemeket is ötvöző zászló, az előkészített uniós jellegű rövid kis bemutatkozó, valamint a csapat kabalája. Kollégiumunk bemutatkozó szövege a következő volt:

Csapatunk a Kolozsvári Református Kollégiumot képviseli. Öltözetünk és megjelenésünk által tükrözni szeretnénk azokat az elképzeléseket és gondolatokat, amelyek kifejezik az Európai Unió jellegét.

Csilla és Aniela azért öltötték magunkra Franciaország és Németország színeit, mert e két ország közötti konfliktust megoldandó született meg Európa egységesítésének gondolata. Éva azért öltözött Magyarország színeibe, mert azon országok közé tartozik, amelyek 2004-ben csatlakoztak az Unióhoz, és mert ragaszkodom magyarságomhoz. Szív alakú nyugigumi kabalánkkal szemléltetni szeretnénk azt a szeretet, amely az Unió közösségét átfogja, és amely személyes érdekek nélkül segíti a csatlakozni kívánó országokat. FŐ A NYUGALOM! A fejünkön levő korona a teljességet kifejező 12 csillaggal jelzi, hogy az illető országok az EU-ba tartoznak, a Románia (Tibor) által kézben tartott korona pedig kifejezi, hogy szívből reméljük országunk 2007-es csatlakozását. Az Unióhoz való csatlakozás nekünk, diákoknak is nyilvánvalóan életszínvonal emelkedést és számos lehetőséget hoz majd. Ösztöndíjak segítik majd a külföldön való továbbtanulást, idegen nyelvek elsajátítását. Mivel eltűnnek a határok, könnyebbé válik idegen országok megismerése, más kultúrák, szokások, hagyományok felfedezése. Biztosítva lesznek számunkra az európai uniós jogok, az unió területén érvényes egészségügyi, szociális, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi rendelkezések. A zászlónkra feltűzött Európa térképpel szemléltetni szeretnénk azokat a területeket, amelyek az Unióhoz tartoznak. A térkép körül a tizenkét csillagot szív alakban helyeztük el, ezzel jelezvén azt, amit kabalánk is mutatja, hogy számunkra a legfontosabb az Unió által közvetített szereteteszmény. Végül pedig esőernyőnk jelképezi az egységet, mi pedig a sokféleséget. A refisek csapata a versenyen rögtönzött pár perces jelenetben úgy képzelte el Románia felvételét az EU-ba, mint egy leánykérést, amikor a Románia-vőlegény a gyűrűvel együtt hagyományait, szokásait, értékeit is nyújtja választottjának az Unió-menyasszonynak. Az EU úgy fejezi ki egyetértését a felvételi kérelemmel, hogy megkoronázza a kérőt. Végeredmény 1. Református Kollégium 91,33 pont 2. Apáczai Csere János Elméleti Líceum 85,75 pont 3. Báthory István Elméleti Líceum 83,83 pont 4. Onisifor Ghibu Természettudományi Líceum 83,41 pont 5. János Zsigmond Unitárius Kollégium 80,83 pont 6. Római Katolikus Gimnázium 78,5 pont 7. Brassai Sámuel Elméleti Líceum 74,33 pont 8. Szállítási Szakközépiskola 61 pont Tudományos Diákkörök IV. Erdélyi Konferenciája - 155 diák, 105 dolgozat matematikától irodalomig - II. helyezés Rád András László és Kertész Róbert pályamunkájának A tanügyi sztrájk ideje alatt néhány tanár megszakította a tiltakozást, és elkísérte diákjait arra az eseményre, amelyre hónapok óta komoly kutatómunkával készültek . A Tudományos Diákkörök IV. Erdélyi Konferenciájának (TUDEK 2005) a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium és a gyergyóalfalusi Sövér Elek Iskolaközpont adott otthont november 26-án. A rendezvény főszervezői Leopold Anna-Mária és Kiss Arnold tanárok, akik már több hasonló konferencián szerepeltek diákjaikkal. A konferenciák koordinátora a Kutató Diákok Országos Szövetsége (www.kutdiak.hu), amely jelenleg több mint 6000 magyarországi és határon túli magyar diák kutatómunkáját irányítja. A mozgalom diákjainak száma tíz év alatt százszorosára nőtt. A díjazottak jelentkezhetnek amerikai, ír, izraeli, horvát és német tehetséggondozó táborokba. Benevezhetnek a főiskolások országos tudományos konferenciájára, és részt vehetnek a nyári kutatótáborban a Balaton partján, ahol minden alkalommal megválasztják a szövetség vezetőségét. A szövetség szellemi atyja Csermely Péter mikrobiológus egyetemi tanár, akit a hazai közönség nemrég a Mindentudás Egyetemében láthatott. Ő azonban már csak „a szürke eminenciás". A mozgalom vezetőit a konferenciákon jeleskedő diákok közül választják ki. A mozgalom anyagi támogatását az 1999-ben alakult Kutató Diákokért Alapítvány biztosítja. A tavaly az alapítvány költségvetése 25 millió forint volt. Idén, december 3-án Budapesten tartja alapító gyűlését a Kutató Tanárok Országos Szövetsége, amely azoknak a középiskolai tanároknak nyújt majd segítséget, akik a tehetséges diákokat irányítják. Erdély 12 településének 20 iskolájából érkeztek diákok. A 155 tanuló 105 dolgozatot mutatott be. Kilenc szakterületen kutattak: humán- és társadalomtudományok, biológia I. (növénytan), biológia II. (állattan), földrajz-geológia-környezetvédelem, fizika-kémia, matematika-informatika, néprajz, magyar nyelv és irodalom, valamint történelem témakörökben. A zsűrielnökök egyetemi tanárok voltak, mindegyik mellett 2–2 középiskolai tanár, illetve szakember segédkezett az elbírálásban. A szervezők az eredeti elgondolás szerint 100 résztvevőt számolva 138 millió régi lejes költségvetést terveztek. A túljelentkezés miatt meghaladták ezt a keretet, így a kiadások 160 millió körül alakultak. A Kutató Diákokért Alapítvány, illetve a Communitas Alapítvány mellett sok helyi cég és magánszemély adományozott. A megnyitón Gáll János és Lakatos Mihály iskolaigazgatók, Kontesweller József, Gyergyószentmiklós alpolgármestere, György István Gyergyóalfalu polgármestere, Dézsi Zoltán alprefektus és Türei Dénes diák, a Kutató Diákok Országos Szövetségének alelnöke méltatták a rendezvényt. A diákok tíz perces kiselőadás keretében mutatták be munkájuk eredményét. Régiónkból kolozsvári, tordai és nagyenyedi diákok szerepeltek. Négy II. díjat hoztak el: Rád András László és Kertész Róbert, a Kolozsvári Református Kollégium tanulói, Biológia II. témakörben Alkoholista patkányok című dolgozatukkal. A tordai Fülöp Anita és Ferencz Szilárd matematika-informatika témakörben Matematika az irodalomban vagy irodalom a matematikában című tanulmányukkal, az ugyancsak tordai Albert Gertrud Melinda és Emerich Renate páros A nevek varázsával bűvölte a hallgatóságot. A nagyenyedi Szabó Emília és Turzai Orsolya pedig A hely kötelezte, a feladat erőssé tette őket címen a Bethlen Gábor Kollégium három híres tudósa, Benkő Ferenc, ifj. Zeyk Miklós és Fenichel Sámuel életművét összegezte. Valójában senki sem volt vesztes, mert az a diák, aki erre a konferenciára eljutott, kitartó munkájával már győzött, bebizonyította, hogy képes kutatni. Sokukról hallani fogunk még! Ez a fajta tevékenység annak a diáknak is kedvez, aki a szokásos tantárgyversenyeken nem ér el sikert, mert lehet, hogy lassabban villan fel benne egy-egy ötlet. Itt kitartó munkával nagyon érdekes dolgokat lehet művelni. A sikerélmény főként diákkorban nagyon fontos. Dvorácsek Ágoston Kutató Diákok Országos Szövetsége erdélyi tagozatának elnöke Képek a 2005 októberi kórustalálkozóról (Aranyosgyéres) Intranet képek az aranyosgyéresi találkozóról (helyi hálózat, csak az iskolából érhető el) Segítsük az árvízkárosultakat! Az Erdélyi Református Egyházkerület adományokat gyűjt az udvarhelyszéki árvízkárosultak megsegítése érdekében. A Pap Géza püspök által írt levélben többek között ez olvasható: a Gal. 6,2-re figyelve „egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét”, szeretettel kérek minden gyülekezetet, hogy az udvarhely-széki árvízkárosultak megsegítése érdekében indítson gyűjtést 2005. szeptember hó folyamán. Az adakozás történhet perselypénz vagy rendkívüli pénzadományok formájában. A hónap végéig kérem a begyűlt segély összegezését és befizetését az Egyházkerület pénztárába, vagy átutalását az Egyházkerület bankszámlájára. Őszintén remélem, hogy felhívásom nyitott szívekre talál és hathatósan hozzájárulhatunk nagy kárt szenvedett testvéreink megsegítéséhez. Részletek a www.reformatus.ro honlapon